De emiatt nincs meglepetés, sem költemény...

Egyrészt, azért, mert nem vagyok József Attila, másrészt pedig azért mert még két évem van a 32-ig...

Szóval, biztos, hogy a most leírtak másoknak nem sokat jelentenek, de azt gondolom, hogy az ember egy ilyen kerek évforduló alkalmából összegez, átgondol, elréved... Én is ezt tettem a mai napon, és felmerült bennem az a bizonyos kérdés, miszerint...

Mit is csinálnék másként, ha újra kezdhetnék bizonyos dolgokat? Általában, az emberek többségében ez a kérdés fogalmazódik meg legtöbbször összegzés gyanánt... Mert erre lehet ezer meg egy gondolatot mondani, írni... A vége azonban úgyis az, hogy a fikcióban is - nagy valószínűséggel - ugyanúgy történnének a dolgok, ahogy az életben...

Én is azt gondolom, hogy leírhatnék tucatnyi szituációt, amelyben utólag másképp döntenék, szerintem... De mégsem döntenék másképp, mert akkor nem itt tartanék, ahol jelenleg vagyok... Márpedig, semmi sem történik véletlenül, és mindenkinek meghatározott fonalon folyik a léte... Mindennek, ami vele történik, oka van, mely hozza magával a következő döntési helyzetet, az pedig a következőt, és így tovább...

"Minden ember boldog akar lenni" - énekelte egykoron Harangozó Teri. Ez így van, és a legfontosabb dolog az ezen állapothoz vezető út megtalálása...

Mert három fontos dolog van az életben: az egészség, a szeretet és a boldogság... Mert ha egészséges valaki, akkor tud igazán szeretni. Ha tényleg szeretni tud, akkor igazán boldog, és ha valóban boldognak érzi magát, akkor lehet igazán egészséges...

Ha a fentiek nem hihetőek, ajánlanék egy karosszéket, egy forró teát és néhány perc elmerülést előbbiek társaságában...