Tegnap este nagyon kellemes élményben volt részünk, amikor barátnőmmel a Pólus Center melletti Tesco-ban vásároltunk... Ezt szeretném most világgá kürtölni...

Gondolom, sokan voltak már úgy, hogy kelletlenül álltak oda a pénztárhoz, mert tudták, hogy egy savanyú arcú hölggyel fognak találkozni, akinek semmi kedve ott lenni... Pláne, nem akar az általunk vásárolt cikkekkel bajlódni, és meg se próbáljunk nála készpénzzel fizetni, mert azt utálja a legjobban... Nos, szeretném jelezni, hogy vannak még üdítő kivételek is pénztáros-fronton...

Az egyik ilyen a fent nevezett hipermarket egyik munkatársa... Nagyon kedvesen elbeszélget az emberrel, mosolyog, és minden egyes árucikkel kapcsolatban van néhány hasznos megjegyzése... Az ételekhez jó étvágyat kíván, amiről pedig van véleménye, azt megosztja a vásárlókkal... Nála alap a tegeződés, mégsem éreztük kellemetlenül magunkat emiatt... Jó érzés volt, hogy nemcsak vásárló-ellenes pénztárosok léteznek kis hazánkban, hanem munkájukat örömmel végzők is... Értem, persze, én, hogy sok vevőnek vannak gondjai, és nem mindenkit élmény kiszolgálni... Ismerjük a sztornózásokat és a "meggondoltam-magam-mégsem-kérem" embereket, de ezek is hozzátartoznak a munkához...

Ja, és még egy gondolat: azt hiszem, egy mai hipermarket pénztárában már sokkal könnyebb dolgozni, legalábbis, ami a vonalkódos árukészletet jelenti... Nem kell tudni fejből a termékek árát, mert erre ott van a gép... Amelyben néha más összegek szerepelnek, mint a polcokon... Bizony, bizony, így játszanak azok néhány forintjával a multik, akik nem nézik meg a blokkon szereplő összegeket... Az pedig, hogy néhány pénztáros - vezetői utasításra - nem ülhet, hanem állva kell teljesítenie a műszakot, csak hab a tortán...